Google

A Google-nek egy csomó tök hasznos oldala van (Térkép, Drive, Naptár, Docs, stb.) Én ezek közül most a Google Docs-ot mutatom be Nektek.
Nagyon egyszerű az egész. A lényege az, hogy van egy felület, hasonló a Wordhöz, melybe írni lehet. Ezt a felületet megoszthatod másokkal is, így egyszerre többen is tudtok bele írni. Mi ezt rendszeresen használjuk az egyetemen, ha közösen kell dolgozatot írnunk. Egy ilyen feladatot középiskolában is könnyedén végre tudnak hajtani a diákok (saját tapasztalat). Teszem azt, kiadom két 11-es diáknak a feladatot: Írjanak egy dolgozatot a gyökérről. Ha azt akarom, hogy biztosítva legyen köztük a kooperáció, azt mondom nekik, hogy az egyikőjük írjon a gyökér általános felépítéséről, a másik pedig írjon az alapján a gyökér különböző módosulásairól, fajtáiról. Meghatározom még nekik az alapvető formai követelményeket (betűtípus, betűméret, stb.), a többit rájuk bízom. Meg fogják tudni oldani. Íme egy példa, hogyan lehet ezt megvalósítani: https://docs.google.com/document/d/129yWgELY7W7r3MuwP2VX1XMSQ1gsznh75z4dPcVJcJo/edit?usp=sharing

Idővonal

Az idővonalról valószínűleg ma a legtöbb embernek a facebook-os idővonal jut eszébe. De nem csak ilyen létezik. Idővonalnak hívják azt a képzeletbeli vonalat, melyen időrendi sorrendben el vannak helyezve különböző események. Vannak oldalak, melyeken ilyeneket lehet készíteni. Ilyen például a Timetoast vagy a Sutori. Én most egy Timetoasttal készült idővonalat mutatok Nektek. Bevallom, az alapját nem most készítettem, hanem 11. osztályos koromban egy házi dolgozat formájában, és azt alakítottam át idővonallá. Nem lustaságból tettem ezt, hanem annak a bemutatására, hogy egy témát, amely valamilyen történetiséget dolgoz fel, lehet így is, lehet úgy is bemutatni. Egyik nem jobb, mint a másik, de egy biztos: az idővonalnak van egy olyan pozitív hozadéka, hogy látom, mi mikor történt a másikhoz képest, mekkora távolságok vannak időben az események között. Íme a az idővonal:
A kis rublikákra külön rá is lehet kattintani, hogy elolvashassuk a hozzá tartozó szöveget. Akkor ezt látjuk:
Ugyan én ezt most egyedül csináltam, de elképzelhető ez a feladat csoportban is. Mondjuk egyvalaki összegyűjti az eseményeket, egy másik ír hozzá szöveget, a harmadik pedig keres hozzájuk képeket. És akkor máris van együttműködés, szövegalkotás, információszelektálás és mindezzel együtt természetesen tudásépítés.
Az idővonalat itt tudjátok alaposabban megnézni: https://www.timetoast.com/timelines/1740066

A könyvjelzők

Ha valamilyen cikket nem tudunk éppen elolvasni vagy egy zenét szeretnénk később (is) meghallgatni, általában elmentjük a könyvjelzőkbe, aztán később vagy visszatérünk rá, vagy nem. A böngészőknek az alap könyvjelzőfunkciója általában a számítógéphez van kötve, tehát más gépen nem tudod megnézni őket. De lehet a böngésződre letölteni más könyjelzőprogramokat is, melyek sokkal többet tudnak. Például azt, hogy más gépen is megnézheted a könyvjelzőidet, mivel azok nem a géphez, hanem a felhasználónevedhez vannak kötve. Meg egy csomó más mindent. Ilyen program például a diigo. Most ennek programnak az oktatásban történő alkalmazására hozok két példát.
Mondjuk feladom 9-es diákoknak a feladatot, hogy nézzenek utána, hogyan zajlott pontosan a muhi csata, és írjanak róla egy egyoldalas összefoglalót. Valószínűleg ezt nem fogják tudni 45 perc alatt megcsinálni (vagy legalább is nem mindenki), és egyébként a dolgozatírás mikéntjére is szeretném megtanítani őket, ezért két lépésben adom ki a feladatot: Először gyűjtsenek oldalakat, melyek a muhi csatáról szólnak, és azon a diigo segítségével jelöljék ki a szerintük fontos adatokat. Így:

Vagy olvasás közben jegyzeteljenek a diigoval. Így:

Azután írják meg ezekből az összegyűjtött információkból a dolgozatot. Mivel a diigo segítségével dolgoztak, a feladatot otthon is be fogják tudni fejezni vagy bármelyik más számítógépen
Ez a feladat jó arra, hogy a diákok gyakorolják az interneten való információgyűjtést és az információkból való dolgozatírást.
Egy másik jó feladat lehet a diigo mint közösségi könyvjelző használata. Például egy 12-es osztály, aki szalagavató előtt áll, használhatná ezt úgy, hogy mindenki bekönyvjelzőzik táncokat, amiket szívesen táncolna a szalagavatón. Mindenki látná, hogy mások mit könyvjelzőztek be, és kommentálhatnák is. Ezzel időt spórolnának meg, mert osztályfőnöki órára már úgy mehetnének, hogy ismerik egymás ötleteit, véleményét, és már csak szavazniuk kell róla.

Egy példa

Tanárszakos hallgatóként az utóbbi időben sokat kell forgatnom a kezemben a Nemzeti alaptantervet. Ez a dokumentum határozza meg, mit kell tanulni-tanítani az iskolában, milyen attitűdöket, kompetenciákat és ismereteket kell elsajátítania a diákoknak. Röviden összefoglalja például, melyek azok a "kulcskompetenciák", melyekkel egy embernek rendelkeznie érdemes, ha az életben boldogulni akar. Ezeketa kompetenciákat értelemszerűen az iskolában kell elsajátítania. Az egyik ilyen a digitális kompetencia, melynek leírásából egy mondatot szeretnék most kiemelni:

A tanulónak [...] ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat [...]

Amit ez a szövegrész leír, az egy olyan dolog, mely a történelemtanulásnak is alapvető eleme. A történelemtanárok azért olvastatnak a diákokkal korabeli történeti forrásokat, és azért beszélgetnek velük ezekről, hogy megtanulják, milyen forrásokból milyen információkat lehet megbízhatóan leszűrni. Például, ha egy csataleírást olvasunk, mindig meg kell néznünk, hogy aki a szöveget írta, melyik félnek az oldalán állt. Mert nem ugyanúgy fogja leírni a csatát, a katonák létszámát, stb., tehát meghamisítja az adatokat. Ezért fontos a forrásokhoz való kritikus hozzáállás.
Éppen így az interneten elérhető információkkal is kritikusan kell bánnunk, mert ott is előfordulhat, hogy valaki szándékosan ferdíti a tényeket, vagy egyszerűen rosszul tudja, s ezért rosszul írja le őket.
Ha történelemtanárként a digitális kompetenciának ezen részét szeretném fejleszteni, biztosan összekapcsolnám a kettőt. Például feladnék egy olyan házi feladatot, hogy nézzenek utána több internetes oldalon egy adott történelmi eseménynek (pl. Hogyan zajlott a Muhi csata?), és gyűjtsék össze azt is, hogy ezek az oldalak milyen forrásokra hivatkoznak. Órán megbeszélném velük azt, hogy a gyűjtött források közül melyik hiteles és melyik nem, és miért.
Vagy egy másik feladat: gyűjtsenek olyan oldalakat az interneten, melyek szerintük egyértelműen hiteltelen dolgokat írnak, és támasszák alá, miért gondolják ezt.
Ezek a feladatok azért jók, mert találkoznak mind hiteles, mind nem hiteles forrásokkal, ezeket tanári vezetéssel meg tudják beszélni, így pedig meg fogják tudni különböztetni egymástól a kettőt.

Kezdés

Sziasztok! Ez a blog a tanári mesterség és az IKT-eszközök kapcsolatáról fog szólni. Olyan dolgokról írok majd itt, mint hogy hogyan tudjuk felhasználni a technológia eszközeit a tanításban-tanulásban, hogy milyen "digitális kompetenciákat" kell a diákokban fejlesztenünk, vagy hogy egyáltalán mi ez az egész, és miért is fontos. Magyar-történelem szakos hallgató vagyok, ezért példáimat is e két tantárgy területéről fogom hozni. Remélem, sikerül értelmes és hasznos dolgokat alkotnom! Ha bárkinek bármilyen gondolata, ötlete támad bejegyzéseim olvasása közben, írja meg!
Jó olvasást!